Az adó beszedésére a törvény a biztosítót kötelezte, a GFB szerződő pedig köteles az adó biztosító részére történő megfizetésére. A biztosítónak az adót az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie a GFB szerződőtől.

Ez egy 2012-től újonnan bevezetett adó (30%, de maximum naponta 83 Ft / gépjármû), amit az egészségügy forrásainak bõvítése érdekében szavazott meg a törvényhozás (2011. évi CIII. törvény (Neta tv.)

A Kártalanítási Számla kezelője, a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE, 2013. december 31-ig Gépjármű Kárrendezési Iroda – MABISZ GKI) áll helyt olyan káresemények esetében, amelyekben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosítók egyike sem kötelezhető - fedezet hiányában - a kár megtérítésére. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is megtéríti, ha a biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó gépjárműve Magyarország területén okozott kárt, továbbá, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták. A biztosítással nem rendelkező üzembentartótól a Kártalanítási Számla a kártérítés teljes összegét és költségeinek megtérítését követelheti. Az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott személyi sérüléses kár esetén (a kártalanítási kötelezettség nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra). Nem tagállam harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár. Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között, illetőleg az érintett biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. Figyelem! A károsult - a kár bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során az általunk másoknak okozott károkat téríti meg. A biztosítás a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja: a károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a balesetet okozó gépjármű üzembentartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését.

A kártörténeti igazolás az ügyfél által okozott károkat, valamint az előző szerződés adatait igazolja az új biztosító részére. Tehát, gépjármű biztosítás esetén, a korábbi biztosító kártörténeti igazolásban informálja az új biztosítót az ügyfele által okozott károkról, valamint a korábbi szerződés tartamáról. A kártörténeti igazolás alapul szolgál a Bonus-Malus rendszerbe való besoroláshoz. A kártörténeti igazolást az új biztosító szerzi be a Kártörténeti Nyilvántartásból. Az ügyfél szerződéskötéskor köteles megadni – a rendszám és az előző biztosító neve mellett – az előző biztosítási kötvényszámát, valamint a Kártörténeti ügyfélazonosítóját is. A Kártörténeti ügyfélazonosítót a Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer hozza létre és minden ügyfél esetén egyedi, az azonosítót a biztosítók az index értesítő és törlés értesítő leveleken kötelesek közölni az ügyféllel. Ha az adatok megadása során az ügyfél tévesen, pontatlanul adja meg az adatokat – pl. elírja a kötvényszámot –, akkor az új biztosító levélben kéri tőle az adatok pontosítását. Amennyiben az autós ezt nem teszi meg a szerződés kezdetét követő 60. napig, az új biztosító A0 kategóriába sorolja. Ha az autós szándékosan helytelen adatokat közöl, akkor az új biztosító köteles a legrosszabb, malus 4 kategóriába sorolni.

Külföldi útja során kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása érvényességét Zöldkártyájával tudja igazolni, ezért azt az utazás előtt célszerű kiváltania. Az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, valamint Svájcban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétét a magyar forgalmi rendszám és a gépjárművön a rendszámtól elkülönítetten, ovális mezőben lévő "H" ország jel tanúsítja, de ettől független utazáskor ajánlott a Zöldkártya kiváltása: Bosznia-Hercegovinába, Macedóniába, Máltára, Montenegróba, Nagy-Britanniába és Észak-Írországba, valamint Szerbiába. Minden esetben kötelező kiváltani a Zöldkártyát az alább felsorolt országokba gépjárművel történő utazáskor: Albánia, Belorusz, Irán, Izrael, Marokkó, Moldávia, Oroszország, Törökország, Tunézia, Ukrajna. Zöldkártyát igényelhet közvetlen a biztosítójától, cégünk ügyfélszolgálati elérhetőségein, e-mailben és telefonon is. A zöldkártya kiállításának feltétele a díjjal rendezett élő kötelező biztosítás.

Sokan nem tudják ugyan, de a hazánkban megkötött biztosítás egész Európára érvényes, a volt Szovjetunió néhány utódállamát leszámítva.

A rendszeres - havi, negyedéves, féléves, stb. - díjat mindig előre kell fizetni, így az első biztosítási díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor, a továbbiakat pedig a díjfizetéssel fedezett időszak első napjáig kell megfizetni. A biztosítási díj megfizetésére az autóvásárlást követő nap 0. órájától már az új tulajdonos köteles. Ezért új gépjármű esetén a forgalomba helyezéséhez, használt autó vásárlásánál a gépjármű átírásához az új tulajdonosnak (üzembentartónak) már rendelkeznie kell a nevére szóló kötelező gépjármű felelősség-biztosítással, de legalábbis fedezetigazolással.

Ha személyi sérülés is történt, akkor minden esetben értesíteni kell a rendőrséget. Amennyiben a károkozó külföldi állampolgár, szintén ajánlatos rendőrt hívni, valamint minden olyan esetben, ahol a felelősség megállapítása nem teljesen egyértelmű. Minden esetben, a másik féllel közösen ki kell tölteni az Európai Baleseti Bejelentőt. Ha nincs kéznél ilyen nyomtatvány, akkor egy üres lap is megteszi, melyen mindkét fél személyes adatait, a baleset körülményeinek részletes leírását (rajz) ill. a gépjárművek adatait kell rögzíteni. Fontos, hogy ha vannak az esetnek tanúi, az ő adataikat is írjuk fel. A vétlen félnek a károkozó biztosítójánál kell kérni a kárfelmérést. Ha károkozó külföldi, akkor a MABISZ bármelyik tagbiztosítójánál be lehet jelenteni a kárt. Hasznos ilyen esetben feljegyezni a külföldi károkozó felelősségbiztosítójának nevét és a zöldkártyájának számát. A károsult a káreseményt annak bekövetkeztétől számított 30 napon belül, a biztosított (károkozó) 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

2013. július 1.-től már nem kell a kötelező felelősségbiztosítást igazoló kis papírost, vagy az erre is használható, aktuális, befizetett sárga csekk kis blokkját a forgalmi engedély mellet tartani, a rendőr már nem kérheti el, és nem ellenőrizheti a KGFB érvényességét. Az előírások szerint a balesetet szenvedett gépkocsik vezetői a helyszínen kötelesek kölcsönösen megnevezni azt a biztosítót, amellyel felelősségbiztosítási szerződést kötöttek. A biztosítási kötelezettség teljesítését, a szerződés érvényességét az erre feljogosított hatóságok elektronikus úton ellenőrizhetik majd a kötvénynyilvántartásban a jármű műszaki vizsgájakor és tulajdonosváltáskor.

Amennyiben az üzembentartó és a tulajdonos személye eltér egymástól a gépjármű vásárlásakor, csak az üzembentartó lehet a biztosítás szerződője közülük. Természetesen az online biztosításkötés esetén is kiválasztható, ha a két személy egymástól eltérő.

Már élő szerződés esetén év közbeni üzembentartóváltozás esetén új kötelező biztosítási szerződést kell kötni. Az internetes felületen a szerződéskötés okánál kell megjelölni, hogy üzembentartó változás az ok.

A nyilatkozat formájának (írásbeliség) kérdésétől meg kell különböztetni az okirat valóságtartalmának és bizonyító erejének (pl. teljes bizonyító erejű magánokirat, egyszerű magánokirat) kérdését. A biztosító a fax útján tett nyilatkozat valóságtartalmát ugyanúgy jogosult vizsgálni, mint bármely más írásos formában tett nyilatkozat esetében, azonban a faxüzenet esetén ezen jogosultság azért kaphat nagyobb jelentőséget, mert az ilyen küldési forma esetében a technikai feltételek nagyobb mértékben lehetnek befolyással a valódi ügyfélszándék megítélésére. A faxüzenet könnyebben manipulálható, gyakran előfordul, hogy a fogadónál nem olvasható teljes egészében, így annak tartalmával kapcsolatban kétség merülhet fel. Természetesen amennyiben a biztosító nem fogadja el valódinak az ilyen nyilatkozatot, azzal felvállalja az elutasítás valamennyi polgári jogi következményét, így adott esetben akár kártérítési felelősséggel is tartozhat. A biztosítónak mindezekből következően kizárólag abban az esetben áll érdekében vitatni a nyilatkozat valóságtartalmát, ha nyilvánvaló körülmények utalnak arra, illetve alapos okból feltételezhető, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem fedik a valóságot, pl. egyértelműen visszadátumozott üzenet érkezik a biztosítóhoz. (Itt szükséges megjegyezni, hogy egyes készüléktípusok esetén a küldőoldali készülék dátumának átállításával a fogadóoldali készülék az átállítottnak megfelelő dátumot nyomja az üzenetre.)