Amennyiben az üzembentartó és a tulajdonos személye eltér egymástól a gépjármű vásárlásakor, csak az üzembentartó lehet a biztosítás szerződője közülük. Már élő szerződés esetén év közbeni üzembentartó-változás esetén új kötelező biztosítási szerződést kell kötni.

A meglévő biztosítást felmondani az évfordulót megelőző 60. naptól lehetséges, a felmondásnak legkésőbb az évfordulót megelőző 30. napig be kell érkeznie a biztosítóhoz. Ezután köthet új biztosítást bármelyik biztosítónál.

A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

A rendszeres - havi, negyedéves, féléves, stb. - díjat mindig előre kell fizetni, így az első biztosítási díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor, a továbbiakat pedig a díjfizetéssel fedezett időszak első napjáig kell megfizetni. A biztosítási díj megfizetésére az autóvásárlást követő nap 0. órájától már az új tulajdonos köteles. Ezért új gépjármű esetén a forgalomba helyezéséhez, használt autó vásárlásánál a gépjármű átírásához az új tulajdonosnak (üzembentartónak) már rendelkeznie kell a nevére szóló kötelező gépjármű felelősség-biztosítással, de legalábbis fedezetigazolással.

2013. július 1-jétől már nem kell a kötelező felelősségbiztosítást igazoló kis papírost, vagy az erre is használható, aktuális, befizetett sárga csekk kis blokkját a forgalmi engedély mellet tartani, a rendőrség online lekérdezi a forgalmi rendszám alapján. Az előírások szerint a balesetet szenvedett gépkocsik vezetői a helyszínen kötelesek kölcsönösen megnevezni azt a biztosítót, amellyel felelősségbiztosítási szerződést kötöttek. A biztosítási kötelezettség teljesítését, a szerződés érvényességét az erre feljogosított hatóságok elektronikus úton ellenőrizhetik majd a kötvénynyilvántartásban a jármű műszaki vizsgájakor és tulajdonosváltáskor.

Ha személyi sérülés is történt, akkor minden esetben értesíteni kell a rendőrséget. Amennyiben a károkozó külföldi állampolgár, szintén ajánlatos rendőrt hívni, valamint minden olyan esetben, ahol a felelősség megállapítása nem teljesen egyértelmű. Minden esetben, a másik féllel közösen ki kell tölteni az Európai Baleseti Bejelentőt. Ha nincs kéznél ilyen nyomtatvány, akkor egy üres lap is megteszi, melyen mindkét fél személyes adatait, a baleset körülményeinek részletes leírását (rajz) ill. a gépjárművek adatait kell rögzíteni. Fontos, hogy ha vannak az esetnek tanúi, az ő adataikat is írjuk fel. A vétlen félnek a károkozó biztosítójánál kell kérni a kárfelmérést. Ha károkozó külföldi, akkor a MABISZ bármelyik tagbiztosítójánál be lehet jelenteni a kárt. Hasznos ilyen esetben feljegyezni a külföldi károkozó felelősségbiztosítójának nevét és a zöldkártyájának számát. A károsult a káreseményt annak bekövetkeztétől számított 30 napon belül, a biztosított (károkozó) 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

Külföldi útja során kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása érvényességét Zöldkártyájával tudja igazolni. Azokban az országokban, amelyek tagjai a rendszámegyezménynek, elég a „H”-betűs matricát (ovális mezőben külön elhelyezett országjelzést) felragasztani a gépjárműre.

Ahová kötelező kikérni a biztosítási zöldkártyát: Azerbajdzsán, Belarusz Köztársaság, Izrael, Marokkó, Moldova, Montenegró, Oroszország, Törökország, Tunézia, Ukrajna.

Van néhány ország, ahová elvileg nem kötelező, de gyakorlatilag mégis jobb, ha van zöldkártyánk, ezek Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedón Köztársaság.

A Kártalanítási Számla kezelője, a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE, 2013. december 31-ig Gépjármű Kárrendezési Iroda – MABISZ GKI) áll helyt olyan káresemények esetében, amelyekben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosítók egyike sem kötelezhető - fedezet hiányában - a kár megtérítésére. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is megtéríti, ha a biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó gépjárműve Magyarország területén okozott kárt, továbbá, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták. A biztosítással nem rendelkező üzembentartótól a Kártalanítási Számla a kártérítés teljes összegét és költségeinek megtérítését követelheti. Az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott személyi sérüléses kár esetén (a kártalanítási kötelezettség nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra). Nem tagállam harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár. Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között, illetőleg az érintett biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. Figyelem! A károsult - a kár bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

A kártörténeti igazolás az ügyfél által okozott károkat, valamint az előző szerződés adatait igazolja az új biztosító részére. Tehát, gépjármű biztosítás esetén, a korábbi biztosító kártörténeti igazolásban informálja az új biztosítót az ügyfele által okozott károkról, valamint a korábbi szerződés tartamáról. A kártörténeti igazolás alapul szolgál a Bonus-Malus rendszerbe való besoroláshoz. A kártörténeti igazolást az új biztosító szerzi be a Kártörténeti Nyilvántartásból. Az ügyfél szerződéskötéskor köteles megadni – a rendszám és az előző biztosító neve mellett – az előző biztosítási kötvényszámát, valamint a Kártörténeti ügyfélazonosítóját is. A Kártörténeti ügyfélazonosítót a Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer hozza létre és minden ügyfél esetén egyedi, az azonosítót a biztosítók az index értesítő és törlés értesítő leveleken kötelesek közölni az ügyféllel. Ha az adatok megadása során az ügyfél tévesen, pontatlanul adja meg az adatokat – pl. elírja a kötvényszámot –, akkor az új biztosító levélben kéri tőle az adatok pontosítását. Amennyiben az autós ezt nem teszi meg a szerződés kezdetét követő 60. napig, az új biztosító A0 kategóriába sorolja.

A biztosítási adó egy Magyarországon 2013 óta érvényben lévő közteher, amelyet a biztosítótársaságok fizetnek a nem-életbiztosítási ágaik után. Az adó mértéke jellemzően a biztosítási díj százalékában van meghatározva, például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) esetén 15%, a casco és egyéb vagyonbiztosításoknál 10%. A díjat ugyan a biztosító fizeti meg az állam felé, de azt általában áthárítja az ügyfélre, így az adó ténylegesen beépül a biztosítási díjba. Az életbiztosításokat ez az adónem nem érinti. A biztosítási adó célja az állami bevételek növelése, részben a korábbi tűzvédelmi hozzájárulás kiváltásával. Az adó megfizetésének módja negyedéves bevallás alapján történik. A szabályozás pontos részleteit a biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200102.tv) tartalmazza. A biztosítási adó bevallása és nyilvántartása jelentős adminisztrációs terhet ró a biztosítókra. Fontos megjegyezni, hogy egyes biztosítási termékek mentesülhetnek az adó alól, például bizonyos mezőgazdasági biztosítások.

A hitelre vásárolt gépjárművek esetén a finanszírozó dönti el, hogy kötelezi-e a vásárlót casco biztosítás megkötésére. Ettől a döntéstől függetlenül mindenképpen tanácsos casco biztosítást kötni, hiszen enélkül totál- vagy lopáskár esetén nem csak a járművet veszítjük el, de a finanszírozónak is ki kell fizetni a felvett hitel összegét. Ezért a casco biztosítás megléte ebben az esetben még nagyobb segítséget jelenthet a családnak.

A másik félnek okozott kárt az Ön felelősségbiztosítója fogja kifizetni a kitöltött baleseti bejelentő alapján. A saját gépjárművében keletkezett kárát fogja a casco téríteni. A kárigény bejelentését a biztosítónál elektronikusan is megteheti, de igény esetén szívesen segítünk a kárügyintézés egész folyamata során, a bejelentéstől a biztosítóval történő kommunikáción keresztül egészen a kár rendezéséig.

Ebben az esetben sajnos a saját költségén kell a javítást megoldani. Ilyenkor jelentős megtakarítást jelenthetnek a márkafüggetlen, kisebb rezsióradíjat felszámoló szervizek. Cégünk ilyenkor segítségükre tud lenni abban is, hogy milyen – igényeiknek megfelelő – szervizbe érdemes vinni a sérült autót.

A meglévő biztosítást felmondani az évfordulót megelőző 60. naptól lehetséges, a felmondásnak legkésőbb az évfordulót megelőző 30. napig be kell érkeznie a biztosítóhoz. Ezután köthet új biztosítást bármelyik biztosítónál.

Minden esetben fontos összehasonlítani a biztosítók által ajánlott casco díjakat, mivel ezek folyamatosan változnak, ahogyan a kedvezmények mértéke is. A döntésben nem csak a gépjármű kora számít, hanem az is, hogy milyen kockázatoknak van kitéve a használat során. Nem csak teljeskörű cascot, hanem rész cascot is választhat. Ez akkor praktikus, ha már idősebb az autója, és nem kíván sok pénzt áldozni a casco biztosítási védelemre.

Az önrész az az összeg, amit kár esetén Önnek kell kifizetnie a kár teljes értékéből. Egyrészt tartalmaz egy százalékos arányt, másrészt egy minimum összeget, amit mindenképpen a biztosítottnak kell vállalni.

Nézzünk egy példát! Tegyük fel, hogy 10% az önrész, de minimum 50.000,- Ft. Ha a kárunk 100.000 forint, akkor ebből mi fizetünk 50.000 forintot, hiába csak 10.000 lenne a 10%. Ha a kárunk 600.000 forint, akkor a minket terhelő rész 60.000 forint lesz, ilyenkor a 10%-ot fizetjük.

A vállalt önrész természetesen nagyban befolyásolja a biztosítás éves díját. A casco kiválasztásánál ezért mindig vegyük figyelembe, hogy káreseménykor mekkora az az összeg, amit gond nélkül ki tudunk fizetni a szerviznek, mert hiába olcsó a casco egy magas önrésszel, ha kár bekövetkeztekor vállalhatatlanul nagy terhet ró ránk!

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a biztosítók az új autókra gyakran adnak nagyobb díjkedvezményt, hiszen az emberek az új autójukra sokkal jobban vigyáznak, mint a többéves használtra. De ezek a kedvezmények még adott gyártmányon belül sem azonosak, nem minden típusra vonatkoznak. A gépjárműlopások statisztikája is mutatja, hogy vannak bizonyos preferált járműtípusok, évjáratok, melyeknél a lopási kockázat magasabb, ez mindig díjbefolyásoló tényező. Biztosítás megkötése előtt forduljon irodánkhoz, összehasonlítjuk Önnek az összes ajánlatot, hogy tényleg a legjobbat tudja kiválasztani!

A casco esetében csak bonus van, malus nincs. A biztosítók kedvezményben részesítik azokat az ügyfeleket, akik nem vették igénybe a biztosító szolgáltatásait, nem volt káresemény, szélvédőcsere stb. Casco esetében a biztosítók bonus rendszere eltérő, míg a KGFB esetében ez egységes.

Ilyen esetben a biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a kártérítési limit erejéig megtéríti azokat a károkat, melyekért a biztosított tartozik kártérítési felelősséggel. A részletes tájékoztatásért mindig olvassa el a biztosítási feltételeket!

Lakásbiztosítási szerződés megkötésénél a biztosító nem vizsgálja a meglévő vagyonvédelem szintjét, hanem annak megfelelő kártérítési limit erejéig térít.

Bárki, aki a vagyontárgya megóvásában érdekelt (tulajdonos, résztulajdonos, bérlő, finanszírozó), vagy azt ilyen személy javára köti. A lakásbiztosítási szerződés tartama határozatlan. A szerződést biztosítási évfordulóra lehet felmondani, de természetesen a szerződés megszűnik akkor is, ha az érdekviszony már nem áll fenn.

Ez az egyik legfontosabb kérdés, hiszen a biztosítási összeg helytelen meghatározása alulbiztosítottsághoz, és kár esetén aránylagos kártérítéshez vezethet. A biztosítási összeg meghatározásánál nem a piaci, forgalmi, hanem az újjáépítési értéket kell meghatároznunk. A javasolt épületbiztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vettük az összes biztosító erre vonatkozó ajánlását. A biztosítók eltekintenek az alulbiztosítottság vizsgálatától, amennyiben a szerződés a javasolt négyzetméterár alkalmazásával jött létre. Mivel a felhasznált építőanyagok minősége ma már nagyon sokféle lehet, ami árban is jelentős eltérést jelenthet, a javasolt egységártól természetesen el lehet térni felfelé.

• alap-, fő-, határoló- és válaszfalak, födémek, kémények
• külső homlokzatvakolatok lábazattal
• tető szerkezete és a tető fedése
• belső csapadékelvezető rendszer, ereszcsatornák
• közös használatra szolgáló helyiségek: padlás és pincetérség, mosókonyha, szárítóhelyiség, közös fürdőszoba, mosdó és WC, gyermekkocsi és kerékpártároló;
• közös használatra szolgáló területek; kapualj, lépcsőház, folyosó, függőfolyosó
• ezek burkolatai, szerkezetileg beépített üvegezései
• központi berendezések: központi fűtő- és melegvíz szolgáltató berendezés a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt és fűtőtesteket,
• víz-, csatorna- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt
• elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszer, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt
• központi antenna és erősítő-berendezés, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt és csatlakozóját;
• kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal
• személy- és teherfelvonó
• háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés, ide nem értve a mozgatható szeméttárolókat
• több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés
• Építmények (kerítés, kapuk, támfal, gépkocsi bejáró, járda, úszómedence, stb.)

Alapbiztosítási események:

• tűz
• robbanás
• villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása
• vihar, felhőszakadás
• árvíz
• hónyomás, jégverés
• földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás
• ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
• idegen jármű ütközése
• idegen tárgy rádőlése

Külön díj ellenében biztosítható események:

• Betöréses lopás, rablás, rongálás
• Vízkárbiztosítás
• Üvegtörés biztosítás
• Korlátüvegtörés biztosítás
• Különleges üvegfelületek biztosítása
• Beázás biztosítás (tető és panelhézag)
• Füst és koromszennyezés
• Vandalizmus, leszerelés, graffiti
• Napkollektorok, napelemek biztosítása
• Felvonó biztosítása,
• Géptörés biztosítása
• Állati kártevők okozta károk biztosítása
• A kerti növényzet biztosítása
• Elfolyt víz biztosítása
• Közös tulajdonú ingóságok biztosítása
• Közös készpénz biztosítása
• A garázsban tárolt személygépkocsik és motorkerékpárok biztosítása
• Közös tulajdonú tárolóban lévő egyéni tulajdonú ingóságok biztosítása
• Bővített felelősségbiztosítás
• Egyéni felelősségbiztosítás
• Lakásdoktor szolgáltatás
• Csoportos balesetbiztosítás

A terhesség 24-28. hetét követően egy biztosító sem vállal kockázatot a várandósággal kapcsolatba hozható biztosítási eseményekre, ettől függetlenül javasolt utasbiztosítást kötni, mert az összes többi kockázatra kiterjed a szerződés.

A biztosítók szerződési feltételei szerint, amennyiben a biztosított a biztosítási eseményt azonnal és haladéktalanul nem jelenti be az asszisztencia szolgálat részére és ennek következtében az nem működhet közre a szolgáltatások teljesítésében, úgy a biztosító a költségeket számla ellenében, és csak limitált, korlátozott mértékben téríti meg. A biztosítók által erre az esetre alkalmazott limitek eltérőek, a pontos és részletes megfogalmazást a biztosítási szabályzatok tartalmazzák.

alkalommal az utas hozzátartozója vagy a kórházban az orvos hívja fel az asszisztencia szolgálatot, és jelentse be a káreseményt.

• Biztosítási kötvény
• Orvosi igazolások
• Jegyzőkönyv – balesetbiztosítási káresemény történtekor
• Eredeti számlák
• Eredeti gyógyszervásárlási számlák
• Eredeti rendőrségi jegyzőkönyv
• Haláleset esetén halotti anyakönyvi kivonat

Nem. Az utasbiztosítás biztosítottjának Magyarország területén kell lennie a szerződéskötés pillanatában.

A baleset vagy betegség következtében szükségessé váló kórházi kezelés esetén felmerült költségeket a biztosító közvetlenül rendezi a kórházzal. Az orvossal vagy kórházzal egyeztetve az asszisztencia szolgálat garanciavállalási nyilatkozatot küld, amelyben nyilatkozik, hogy vállalja a költségeket és közvetlenül az orvosnak vagy a kórháznak kifizeti, így a biztosítottat a helyszínen nem terheli költség. Az ezen kívül felmerült egyéb költségeket (pl. gyógyszerköltség) a biztosított fizeti, és amikor visszatért, számla ellenében a biztosító utólag visszatéríti.

Ez a biztosítási forma nem a magunkról való gondoskodást szolgálja, hanem a családunk, szeretteink védelmét, anyagi biztonságát egy hirtelen adódó nehéz helyzetben.

Minden Magyarországon lakcímmel rendelkező természetes személy lehet biztosított 16-75 év között.

A határozatlan tartamú életbiztosítás díját a biztosított életkora alapján határozzák meg. Fiatalon ezt nagyon alacsony havi díjjal lehet kötni, azonban az életkor előrehaladtával a díjak évente drágulhatnak.
Határozott tartamú szerződések esetében a díj nem változik, ezek fix időtartamra (pl. 20 év) jönnek létre.

A nyugdíjbiztosítás egy nyugdíjcélra kötött életbiztosítási szerződés, amely halál vagy rokkantság esetén a megtakarítási összegen felül további biztosítási elemeket tartalmaz. A szerződő által befizetett összeget a biztosító a költségek levonását követően a biztosítás típusától, illetve az ügyfél döntésétől függően különböző módon befekteti.

Első sorban azért, mert a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást szolgálja. Ezzel összefüggésben a szerződő visszaigényelheti az éves befizetéseinek 20%-át évi 130 ezer forint erejéig. Az így jóváírt összeg már a meglévő egyenlegét gyarapítja.

A szerződő az a személy, aki a biztosítást megköti, és a biztosítási díjakat fizeti. A biztosított az a személy, akire a kockázatviselés kiterjed. A biztosított olyan természetes személy lehet, aki legalább 5 év múlva tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, jelenleg nem jogosult nyugdíjellátásra, nem is indította meg ezt az eljárást és nem állapítottak meg nála legalább 40%-ot elérő egészségkárosodást. A kedvezményezett az, akinek a szolgáltatási összeg kifizetésre kerül. A haláleseti kedvezményezett személye a biztosítás fennállása alatt akár többször is módosítható. A biztosított életében esedékes szolgáltatásra maga a biztosított jogosult. A szerződő eltérhet a biztosítottól, vagyis más számára is köthet nyugdíjbiztosítást, adó-visszatérítést is igénybe véve.

Léteznek rendszeres díjfizetésű és egyszeri díjas biztosítások. Az egyszeri díjas biztosításoknál csak egyetlen alkalommal, közvetlenül a szerződés megkötése után kell befizetni a biztosítási díjat, míg a rendszeres díjfizetésűeknél a szerződés szerint havonta, negyedévente, félévente vagy évente lehet esedékes a díjfizetés. A legtöbb biztosításnál lehetőség van a rendszeres/egyszeri díjon felül eseti befizetéseket is teljesíteni.

Rendszeres díjfizetésű termékek esetében a legtöbb biztosítónál a szerződési feltételek lehetőséget biztosítanak a díjfizetés szüneteltetésére.

Az általunk kínált nyugdíjbiztosítások hagyományos életbiztosítások, ami azt jelenti, hogy garantált hozamot nyújtanak. Legalább évi 2%-os hozamot, sőt, a garantált hozamon felül a megtakarításán elért nyereség 80-100%-át is jóváírják szerződésén. Így nem Ön viseli a befektetési kockázatot, és elkerüli az esetleges befektetési veszteségeket.

Alapesetben a nyugdíjjogosultság megszerzésével, illetve ha bekövetkeznek a szerződésben felsorolt egyéb biztosítási események. Ennél korábbi kifizetési igény, úgynevezett visszavásárlás esetén a lejáratból hátralévő biztosítási tartam függvényében a meghatározott szolgáltatási összeg jár, és ilyenkor a biztosító akár magas költségeket is felszámíthat.

Az éves 20%, de maximum 130.000 Ft adókedvezményt jóváírják a nyugdíjbiztosítási szerződés egyenlegén, természetesen csakis abban az esetben, ha SZJA fizetés történik.

Az adókedvezmény pontos összegét az éves adóbevallásban az életbiztosításokra vonatkozó részben kell szerepeltetni, ehhez a biztosító minden évben igazolást állít ki befizetésekről. Mivel az Önkéntes nyugdíjpénztárra és a NYESZ-R számlára is igénybe vehető adókedvezmény, ezért a 3 féle nyugdíj megtakarítási formára összesen igényelhető adójóváírás nem haladhatja meg évente a 280.000 Ft-ot.

Az adókedvezmény csak a megtakarításra befizetett rendszeres és eseti befizetésekre jár, éves maximum 650.000 Ft-os határig, az esetleges kockázati kiegészítők díjai így nem jogosítanak adókedvezmény igénybevételére.

A nyugdíjjogosultság elérésekor adómentesen fizetik ki az aktuális biztosítási összeget. Amennyiben a jogosultság elérése előtt szüntetik meg a biztosítást, akkor azt az aktuális adójogszabályok alapján adófizetési kötelezettség terheli. Ne feledje! A nyugdíjbiztosítás egy nyugdíjkorhatár elérésére optimalizált termék, korai megszüntetése jelentős költségekkel járhat és az adóvisszatérítés 20%-kal növelt visszafizetési kötelezettségét vonja maga után!

A befektetési egységhez kötött életbiztosítások és bármilyen nyugdíjbiztosítás költségszintjének összehasonlítását könnyíti meg az úgynevezett teljes költségmutató (TKM). A TKM azt mutatja meg, hogy a felmerülő költségeket is figyelembe véve mekkora átlagos éves hozam elérése szükséges ahhoz, hogy legalább a szerződés szerint befizetett díjakat visszakapja az ügyfél a biztosítás lejáratakor.

A szerződés kockázati díjára, nyilvántartására, kezelésére és egyéb szerződéssel kapcsolatos tevékenységeinek fedezésére különböző költségeket számolnak el a biztosítók. Ezeket a befizetett díjakból vagy a befektetett megtakarításokból vonják le. Szerződéskötés előtt érdemes összehasonlítani az egyes termékek TKM-jét.

A nyugdíjbiztosítás egyik előnye a NYESZ számlával és az Önkéntes nyugdíjpénztárral szemben, hogy míg előbbiek minden esetben a hivatalos nyugdíjkorhatárig tartanak, addig a nyugdíjbiztosítás a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatárig. Ez azért nagyon fontos, mert ha időközben változik a nyugdíjkorhatár, akkor az csak a nyugdíjbiztosítás esetén nincsen a szerződésre negatív hatással.

Sokan vannak úgy vele, hogy nem tudnak 10-20-30 évre előre gondolkodni, vagy félnek, hogy történik velük valami. A nyugdíjbiztosítások az ilyen helyzetekre is kínálnak megoldást, ugyanis 3 év után sok ajánlat szüneteltethető, így ha pl. elveszítjük a munkánkat akkor ettől még nem kell felbontanunk a nyugdíjbiztosítási szerződésünket. De ezen kívül lehet díjat csökkenteni, növelni, illetve számos rugalmassági tényező van, ami mind biztonságot jelent a jövőre nézve.