Kevesen gondolnak arra, hogy nem csak az ingatlanokat, hanem a rájuk vonatkozó biztosításokat is érdemes időről-időre korszerűsíteni. Különösen, hogy az építőanyagok árai az elmúlt két évben drasztikusan, 50-60 százalékkal is megemelkedtek, ami bizony komoly hatással van egy esetleges káreset utáni kifizetésre is. Alulbiztosítottságnak nevezzük, amikor a biztosítás értéke nem fedezi a kár helyreállítási értékét, azaz a biztosító csak a valós kár töredékét téríti meg.

Kezdjük azzal, hogy a kártalanítási folyamatban a biztosító nem az ingatlan forgalmi értékéből, hanem az úgynevezett újraépítési értékből indul ki, vagyis abból, hogy a jelenlegi árakon mekkora összegből lehetne újraépíteni az ingatlant.

Márpedig az árak az elmúlt két évben drasztikusan megemelkedtek, átlagban 50-60%-kal is, és továbbra is száguldanak felfelé. Ezért aki nem aktualizált, 10-20 éve megkötött lakásbiztosítási szerződéssel rendelkezik, bizony nagyot csalódhat, ha kár éri, és kifizetésre kerül a sor.

Újraépítési érték: ennek arányában fizet a biztosító a káreset bekövetkezte után

A lényeg – s, amit a tapasztalatok szerint csak kevesen tudnak és vesznek így figyelembe -, hogy kár esetén a biztosító a biztosítási érték és az újraépítési érték arányában fizet!

Konkrét példák alulbiztosítottságra

Nézzük csak: van egy ingatlanunk, aminek 22 éve 30 millió forint volt a biztosítási értéke, s azóta nem újítottuk meg a biztosítását. A mostani újraépítési értéke viszont már 120 millió forintra rúg. Ha ezt az ingatlant most egy 1 millió forintos csőtörés kár éri, akkor a biztosító a 30 millió forintos biztosítási érték és a 120 millió forintos újraépítési érték egymáshoz való arányában, vagyis csak 400 ezer forintot fizet.

Egy másik példa: ha egy lakóingatlan biztosítási összegét a szerződésben 15 millió forintban jelölték meg, a tényleges újjáépítési értéke azonban már 20 millió forint, úgy az ingatlan 25 százalékkal alulbiztosított. Ha ez az ingatlan például tűzkár miatt károsodik, amelyek helyreállítási költsége 4 millió forint, úgy a biztosító emiatt csak a helyreállítási költségek arányos részét (az adott példában 75 százalékát) téríti meg a tulajdonosnak. Ő ezért csak 3 millió forint összegű biztosítási szolgáltatásra jogosult.

Alulbiztosítottság esetén a tulajdonos tehát hiába rendelkezik biztosítással, a tényleges kárt a biztosító csak részlegesen fogja megtéríteni.

De jöjjön egy friss példa: egy két éve épült, vagy felújított ingatlan 2020-ban akkor jó értékkel megkötött lakásbiztosítása is mára sajnos bőven az alulbiztosított kategóriába tartozik, a fentebb részletezett drasztikus építőanyag áremelkedésnek köszönhetően.

Az árszínvonal-változás (így például az építőanyagáraké, munkabéreké) alulbiztosítottságra gyakorolt hatását az értékkövetéssel lehet és érdemes is kiküszöbölni. Ez értelemszerűen a biztosítási összeg arányos növelésével jár, ugyanakkor kiküszöböli az alulbiztosítottságból fakadó, a fenti példákban említett kockázatokat.

Mikor érdemes felülvizsgálni lakásbiztosításunkat?

• egy évnél régebbi felújítás esetén mindenképpen
• hozzáépítés után se mulasszuk el
• értékkövetés miatt 2-3 évente javasolt

Egy szó, mint száz: saját érdekünkben időről-időre érdemes felülvizsgálni biztosításainkat!