A márciusi lakáskampány sokak számára csak egy újabb „biztosítós időszak”, amikor több levél, hírlevél, hirdetés talál meg minket, amit könnyű félretenni azzal, hogy „majd egyszer ránézek”. Pedig, ha őszinték vagyunk, az otthonunk az egyik legnagyobb értékünk – és mégis az egyik leggyakrabban elhanyagolt pénzügyi döntés kapcsolódik hozzá.

Sokan megnyugodva mondják: „Nekem van lakásbiztosításom.” Ez jó kiindulópont. De mikor néztük meg utoljára, hogy pontosan mire szól? Mekkora összegre van biztosítva az ingatlan? Egy 10–15 éve kötött szerződés könnyen tartalmazhat olyan biztosítási összeget, ami ma már messze elmarad a valós újjáépítési értéktől.

Vegyünk egy egyszerű példát. Egy családi ház mai újjáépítési értéke 80 millió forint, de a régi szerződésben még 50 millió forint szerepel. Ez jelentős alulbiztosítottság. Ha történik egy 20 millió forintos kár, a biztosító nem a teljes összeget fizeti, hanem annak kb. a 60%-át fenti esetben – arányos térítés esetén akár több millió forinttal kevesebb érkezhet.

Ilyenkor persze mondhatjuk, hogy „mert a biztosító…”. De érdemes feltenni a kérdést: mi megtettünk mindent azért, hogy a szerződésünk a valós értéket tükrözze?

Gondoljunk csak bele…

Az elmúlt években radikálisan megváltozott az időjárás. Olyan viharok, felhőszakadások, jégesők és széllökések jönnek, amelyek korábban ritkaságszámba mentek. Egy-egy orkán erejű szél megbontja a tetőt, a hirtelen lezúduló eső beáztatja a födémet, a villámcsapás tönkreteszi az elektromos rendszert. Egyre többször hallunk villámárvizekről, udvarokat elöntő csapadékról, beázott pincékről. Olyan biztosítási események is történhetnek, amelyekkel korábban egyszerűen nem számoltunk. A kérdés nem az, hogy velünk megtörténik-e, hanem az, hogy ha megtörténik, fel vagyunk-e rá készülve.

Közben az építőanyagok ára is jelentősen emelkedett, a munkadíjak nőttek, a szakemberek költségei magasabbak, az infláció évek óta érezhető. A műszaki és energetikai előírások is szigorodtak. Egy káresemény utáni helyreállítás ma lényegesen többe kerül, mint akár öt-hat évvel ezelőtt. Ha a biztosítási összeg nem követte ezt a változást, szinte biztos, hogy az ingatlan alul van biztosítva.

És ott vannak az új beruházások. A pályázatoknak köszönhetően egyre több a klímaberendezés, napelemrendszer, hőszivattyú, az okosotthon-megoldásokat és az elektromos autó otthoni töltését is egyre többen választják, ez mind komoly értéket képvisel. Ezek azonban nem kerülnek bele automatikusan a régi szerződésbe. Ha időközben ilyen fejlesztés történt, azt külön jelezni kell, és be kell emelni a biztosításba. Több millió forintos eszközökről beszélünk – kár esetén nagyon nem mindegy, hogy szerepelnek-e a fedezetben.

Magyarországon az ingatlanok körülbelül háromnegyede rendelkezik lakásbiztosítással. Ez alapvetően jó arány. Ugyanakkor a szerződések jelentős része évek óta változatlan, nem lett átnézve, aktualizálva.

A „van biztosításom” érzése biztonságot ad, de a valódi kérdés az, hogy ez a biztosítás ma, 2026-ban is megfelelő védelmet jelent-e?

A márciusi lakáskampány valójában nem a váltásról szól. Nem arról, hogy mindenáron új szerződést kell kötni. Hanem arról, hogy szánjunk rá fél órát, és tudatos döntést hozzunk. Ellenőrizzük a biztosítási összeget, nézzük át a fedezeteket, gondoljuk végig, történt-e azóta változás az ingatlanban.

Egy ilyen felülvizsgálat nem adminisztrációs teher, hanem pénzügyi tudatosság. Lehet, hogy soha nem lesz rá szükség. De ha mégis, akkor milliókat jelenthet a különbség.

És ezért a fél óráért cserébe ez meglehetősen jó „befektetés”...